Bulgária - 2007

A cél a Kaliakra Rock Fesztivál volt, de azért körülnéztünk a környéken, amennyire az időnk engedte. Várna strandja úgy néz ki, ahogyan a képen látható. A zsúfolt, nyüzsis strand nem igazán tetszett, de a városban el lehet barangolni 1-2 napot. Szép nagy sétálóutcája és parkja van, a kedvencünk a főtér volt, ahol ha leülsz megenni egy szendvicset, vagy egyebet, a kedvenc madaraink; a sirályok úgy kéregetnek, mint a kutyák. Ezek a gyönyörű és szabad tengeri madarak sajnos itt úgy élnek, mint itthon a galambok. Kukáznak, megtanultak alkalmazkodni az emberhez, a városi élethez. Ez a turistáknak jó és szórakoztató, de nem helyénvaló. :(

Kaliakra Rock Fesztivál - 2007

2007.06.30. A 10 éves évfordulónknak meg akartuk adni a módját, úgy terveztük, hogy messzebbi vizekre evezünk, de ez sajnos nem jött össze. Nem bánjuk! Eljutottunk Bulgáriába egy 3 és fél órás Manowar koncertre!

Ismét egyénileg bátorkodtunk nekivágni az útnak, vonattal mentünk Várnába, és onnan Kavarnába - a fesztivál helyszínére. Gyorsan megvettük a jegyet, biztos, ami biztos - nem fogadták el az Eurot. Levával kellett fizetnünk. Sebaj, a jegy megvolt és ez a lényeg! Ezután városnézés következett, Kavarna erre a két napra valóságos rocker-várossá változott, bármerre jártunk, mindenütt Manowar plakát, Motorhead és Manowar pólósok, motorok, motorosok, és mindenhol metál. Az összes vendéglátóhelyen- és még a köztéri hangfalakból is rockzene szólt.

Kaliakra (Jelentése: gyönyörű hegyfok)

Szerettük volna fokozni az izgalmakat és a koncert előtt elmentünk Kaliakrára, elvégre Kaliakra Rock Fesztiválra mentünk, tudnunk kellett, milyen is az a Kaliakra. Mikrobusszal mentünk, és bár déli órákban érkeztünk a középkori várromhoz, próbáltunk árnyékba húzodni, és sok folyadékot inni. Érkezésünkkor elsőként motorokat pillantottunk meg. :)

Kaliakra egy a tengerbe mélyen benyúló, meredek sziklafalak által határolt félsziget, állítólag a delfinek játszóhelye. Kegyetlen meleg volt, tűzött a nap - és nem sok árnyék volt, de megoldottuk. A sziklák között van egy kisebb múzeum, ahol látni lehet, hogy nézett ki régen a magas sziklákra épített vár teljes egészében - ez nagyon tetszett nekünk, kár, hogy már csak a maradványait és a makettjét lehet megtekinteni.

Fent, 70 méter magasságban van egy étterem, melynek bejáratánál ismét Manowar plakát fogadott minket. Az magasban eltöltött 2-3 óra után visszatértünk Kavarnába, kipihentük a napot és nem sokkal később elindultunk a stadionba, a koncert helyszínére.

Görögország - Sarti 2003

Vérszemet kaptunk. Többet akartunk és újat. Kiválasztottuk Görögországot és ezen belül Sartit, észak-Görögországban, a Chalkidiki félszigeten. Busszal mentünk utazási irodával, két hétre. Bár a határt átlépve naívan máris a kék-fehér épületeket vártuk, ez nem volt jellemző sem az út során, sem az üdülőhelyen, mégsem ért minket semmilyen fajta csalódás. Sarti egy kis görög üdülőfalu, melynek tengerpartja kb. 2 km hosszú - melyet kétoldalt az Ithamos hegység lábai szakítanak meg körbeölelve ezzel a falucskát. A víz kristálytiszta, sem algák, sem más nem koszolja, a helyiek hihetetlenül vendégszeretőek és tavaly (2006) volt a 4. alkalom, hogy visszatértünk, mert valamiféle mágneses erő rendszerint visszatérít minket minden évben. Sarti egy beton, techno és nyüzsgés mentes csendes, nyugis üdülőhely, azok az emberek, akik egyszer voltak, mind visszavágynak, és úgy beszélnek róla, mint az otthonukról. :) Információk Sartiról: Sarti

Néhány ízelítő:

Horvátország - 2001

Elsőként Horvátországot látogattuk meg, és ha már Horvátország, akkor Adria. Állítólag ez a legkékebb tenger. Zadart választottuk úticélul, azon belül Borik nevű üdülőhelyet. Zadar óvárosa nagyon megfogott, az emberek reggel 10-kor felkelnek, ráérősen kávézgatnak és csak aztán kezdenek dolgozni. Az óvároshoz gyalogos híd vezet át, a nyüzsgősebb városrészből. A tengerpart Zadaron legalábbis ahol jártunk sziklás, kiépített. Borik partja szintén. Úgy döntöttünk, keresünk homokos partot, mert a sziklák közé nem szívesen mentünk volna be... Aki érdekel Zadar: http://www.zadar.hr/

Az útikönyv hasznos dolog, találtunk benne egy Nin nevezetű helyet, amelyet helyközi járattal lehetett megközelíteni. Délelőtt, amikor odaértünk, a part olyan volt, mint a fotón, délutánra pedig jó részét ellepte a víz a dagály miatt. Csendes, eldugott hely, homokos-agyagos parttal, remeterákokkal. Kisgyerekeknek különösen jó a sekély vízű part miatt. A büfé - pontosabban étterem nincs túl közel, ezért érdemes annyi ételt-italt vinni, amennyi elég az ott tartózkodáshoz. Mi nagyjából egy napot töltöttünk ott el. Ninről további info: http://www.nin.hr/

Következett a Krka-vízesés meglátogatása, amely egy csodálatos nemzeti-parkban zubog, az aljában fürdőzni is lehet. Nagyon szép hely, ajánljuk mindenkinek! Kiépített- fautakon lehet végig menni az erdős-fás helyeken, mindvégig érezve, de nem látva a vízesés hűsítő erejét. S majd, mikor már kellőképpen kifáradtál, odaérsz, meglátod és még strandolhatsz is! Aztán miután kiszívott a friss levegő és a víz, a nap, a völgy aljában van egy étterem, ahol finomabbnál finomabb ételekkel várják a vendégeket! Információk a KRKA Nemzeti Parkról: http://www.npkrka.hr

És mivel én személy szerint hajó-őrült vagyok, nem maradhatott ki a hajókirándulás sem. A Kornati-szigetekre fizettünk be, a hajón kaptunk kisebb adag ételt, narancslevet, a hajó útja a Kornati Nemzeti Parkon át vezetett és egy lakatlan szigetig vitt. Ott kikötött a hajónk, és kaptunk egy kis időt strandolásra. Delfint sajnos nem láttunk, bár nagyon kémleltük a tengert. A lakatlan sziget nagyon szép volt, de a sok tengeri sün miatt nem mertünk bemenni a vízbe. http://www.kornati.hr/

Mindent összevetve Horvátország nagyon szép, ha lesz rá lehetőségünk, biztos, hogy visszamegyünk, hiszen 2002-ben jártunk ott, és az már elég rég volt! :)

Erdély - 1999 / Első útjaink

Erdély gyönyörű hely, mindenkinek ajánljuk, aki szereti a természetet és van bátorsága egyénileg nekivágni a hegyeknek. Ahol jártunk: Gyilkos-tó, Békási szoros, Medve-tó, Omul hg., Bran, stb... Évekig jártunk vissza ide, mindig más és más útvonalon. A jobb oldali képen Dracula kastélya látható Branban. Bran gyönyörű, csendes hely, ahol a helyiek kézzel készített ajándékárgyakból keresik a kenyerüket az általunk csak "Dracula piacnak" nevezett téren. Faragott szobrok, festmé-nyek, kerámia munkák, bögrék, pólók és minden, amit a turisták örömmel vásárolnak.

Aki a Gyilkos-tóhoz szeretne elmenni, nem árt tudnia, hogy a szálláshelyek hamar megtelnek. Amikor mi voltunk, egy taxis segítségével próbáltunk szállást találni, de sajnos nem jött össze. Bírjuk a gyűrődést, de az az éjszaka tényleg húzós volt. Egy non-stop büfében kellett megvárnunk a reggeli 9 órát, amikor végre felszabadult egy hely a képen látható fa villában. Éjjel jött egy csapat ember, akik ivásba és hangos dalolásba kezdtek, párosítva ezt az asztal verésével - az akkori gondolatainkat inkább nem osztom most meg veletek. A szállásnak, amit kaptunk nagyon tetszett a természetessége, jó nagyon aludtunk az éjszakázás után. :)

Az Omul-hegység. Legmagasabb pontja 2500 méter magasan van. Sífelvonóval mentünk fel egyik pontjára, ahonnan gyalog kellett megtennünk az utat a szállodáig - ez elég komoly táv volt, nem is kilóméterben, mindinkább árkon-bokron át. Ide több napra lenne érdemes elmenni, mert csodálatos hely. Az időjárás elég kiszámíthatatlan, egyik percben verőfényes napsütés - a másikban pedig jégeső. Igaz, minket jégeső nem ért, de eső igen. Aki ide ellátogat, szó szerint a felhők között fog közlekedni.

Az utolsó években eljutottunk a román tengerpartra, ekkor voltunk először tengernél. bár a tenger valóban szép volt, sajnos ellopták az iratainkat így elment a kedvünk Romániától. Más úticélt kellett választanunk, mondván, hogy majd egyszer még visszatérünk...